karacsony_2

Karácsonyi emlékmorzsák

december 23, 2016 12:24 de. | Közzétette | Hozzászólás

A karácsonyhoz közeledve egyre gyakrabban jutnak eszembe gyerekkori emlékek az ünnephez kapcsolódva. A legjobb azokkal együtt felidézni, akikkel megéltük, azaz anyu, apu, és testvérem. Közben összekacsintások, mosolyok, és az “amikor kezdetű” mondatok.

És amikor…

… kaptunk egy hárompolcos szekrénykét, ami tele volt könyvekkel.

… kikutattuk az ajándékokat, és amikor szenteste kibontottuk, akkor nem is volt már minek örülni. Soha többé nem tettük.

… felborult a karácsonyfa a másik szobában, és anyu nem ébredt fel rá, viszont apu a pár hetes fekvőgipszével átbotorkált és kikötötte a fát.

… több évig egymás után pizsamát is kaptunk, és annyira, de annyira örültünk neki.

… késő délután, miután mindenki megfürdött, ünneplőbe öltözött, és a felmosott kő is megszáradt, akkor csengettek az angyalok és láttuk meg a fát. Ami mindig a mennyezetig ért.

… karácsony napján mindig a mamához mentünk, akkor is, ha szenteste nálunk volt, és mindig hogy megcsodáltuk a pici fáját, amit a legszebbnek láttuk.

… az éjféli misére sétálva az ablakok mögött a színes égők fényében felsejlő karácsonyfákat nézegettük.

… eldobtam a csillagszórót, mert nem mertem megfogni, a parkettán pedig még mindig ott a kormos égésnyom.

… a fát szaloncukor, habcsók, üveggömbök és színes égősor díszítették.

… gyakrabban volt fehér karácsony, mint ahányszor nem.

Szívesen mondanám, hogy az emlékek sora végtelen, de sajnos nem. Viszont az ünnep jó alkalom arra is, hogy együtt emlékezzünk. Milyen jó lesz mesélni majd a gyerekeinknek a történeteket!

Békés, boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, sok szeretettel, meghitt órákkal, beszélgetésekkel, játékkal. És legyen szép az éj esztendő is!

karacsony_2

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.