2

Hello 2017! Hello tökéletes pillanat!

február 23, 2017 10:16 de. | Közzétette | 2 Hozzászólás

A Keep calm and do your PL facebook csoportban Roninak volt tavaly egy zseniális kihívása: minden hónapban készíts egy fotót ugyanott, ugyanarról! Az is lehet, hogy még korábban volt, de én csak tavaly nyáron találkoztam vele, és már nem vágtam bele. Valójában nem is értem, miért nem, hiszen az év felét is szuper lett volna így megörökíteni. A lényeg, hogy elirigyeltem a projekt life-os csapattól és idén bele is vágtam. A helyszínen nem sokat kellett gondolkodni: van egy mini kertünk, amikor csak lehet, kint vagyunk. Nagy előnye, hogy ha a gyerekeket nem is tudom rábeszélni, hogy álljanak nekem modellt, akkor is képes leszek teljesíteni a feladatot – még kergetőzés vagy homokozás közben is van esélyem arra, hogy havonta egy használható fotót készítsek, amit aztán oldalba foglalok.

Egy nagyon hosszú betegség-sorozat vége felé sikerült végre kijutnunk a kertbe. A doki nénitől jöttünk haza, már mindenki jobban volt és boldogok voltunk, hogy már csak pár nap és mehetünk a bölcsibe. Hideg volt, már majdnem esett is, de nem volt szívem beterelni a csapatot a házba; így maradtunk a kertben egy kicsit. Olyan édesek voltak, ahogy felfedezték az egyik kosárban a kint felejtett játékokat! Most vagy soha, lőttem néhányat a telefonommal, és már meg is bukott a “bármikor képes vagyok egy, azaz egy darab használható fotót készíteni” hipotézisem

😀

Viszont elkaptam  egy olyan pillanatot, ami tökéletes a hónap fotója oldalhoz. Ezt hoztam el most ide. Veronika találta meg előbb a horgászbotot és Oli rögtön rávetette magát. Vero először természetesen ellenkezett, de aztán ránézett Olira, és megkérdezte, hogy tényleg annyira szeretnéd? És odaadta neki. És Oli megölelte. Ez a pillanat annyira… annyira tökéletes volt! Ez fémjelezte az elmúlt időszakunkat – egyik betegség jött a másik után, alig tértünk magunkhoz, már jött a következő. Kimerültek voltunk, fáradtak, és nagyon sokat öleltük egymást. Összebújtunk, megsimogattuk egymást, egymás támaszai voltunk. És nem csak mi őket, hanem ők is egymást. Az oldal készítése alatt végig ez az érzés volt velem, hogy a sok rossz dolog közepette mennyi jó dolog is történik…

Egy kicsit hosszúra sikerült a felvezetés, bocsássátok ezt meg nekem. De már nem húzom tovább az időt! Akvarell papírra felvittem jó sok vizet és vízfestékkel játszottam. Nem akartam kimondottan téli oldalt, ezért bátran összefolyattam kéket, lilát, zöldet és egy kis fehéret. Száradás után stencileztem, jó sok színt vittem fel tintapárnákkal. Próbáltam nagy 2017-et írni, ami alapján hímezhetnék, de valljuk be, a szabadkézi rajzolás nem az én asztalom…

Végül nyomtattam és gyorsan meghímeztem az évszámot. Közben megérkezett a fotó és mindazt előhívta, amit fent már elmeséltem. Amikor készítek egy oldalt, a legtöbbször ezeket mind szeretném megörökíteni – a konkrét eseményeket, az érzéseinket, a hangulatot, a gondolatainkat. Persze előfordul, hogy nem írok kommentet, de a legtöbbször igen, mert amikor elővesszük és lapozgatjuk az albumot, a gyerekek mindig elolvastatják; egyfajta családi meseként működik. Szóval nem bántam, hogy ez az oldal ilyen vegyes lesz: egyrészt évköszöntő és hónap fotója első felvonás, másrészt pedig a sokkal személyesebb történetmesélés. Már megint sztorizok! Tehát maradtam a kettős vonalvezetésnél, de nem akartam egymásba futtatni őket. Megírtam a kommentet és kinyomtattam, hogy lássam, mennyi helyre lesz szükségem. Ezután levágtam néhány centit az akvarell papír aljáról és tetejéről és feljebb toltam az egész addigi oldalt úgy, ahogy volt, az aljára pedig ráragasztottam a szöveget. Így jól elkülönülnek egymástól, mégis kerek egészet alkotnak. A fotót rétegeztem, pecsételtem, az oldalt egy kicsit még díszítettem, mentával, fehérrel és feketével pöttyöztem és kész is lett.

 

7

2

5

8

9

1

 

És aki idáig eljutott az olvasásban, annak szóljon egy kiadós hurrá

😀

és egy felsorolás, ami a februári kihívásunkhoz adhat újabb támpontokat:

S: stencil

C: cím, címke, cérna

R: rétegzés

A: alapkarton, akvarellpapír

P: pacák, vagyis inkább csak pöttyözés

B: bélyegzés

O: oldal, olló

L: lila, mert most be kellett vetnem a bónusz-segítség-betűt

T: tintapárnák és tűzőgép

 

További szép, napsütéses napokat és alkotós hétvégét kívánok!

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.