A napokban ennek a könyvjelzőnek az elkészítését fogjuk megmutatni:

Nem vagyok nagyon ügyesen fényképező. Odáig már eljutottam, hogy figyeljek a környezetre, háttérre. Ez is majd fejlődésre szorul…

Baba, kisgyerek fényképezéssel kapcsolatban azt olvastam, hogy mivel úgyis nehéz fényképezni, nem a pillanatra kell várni, hanem nagyon sok képet kell készíteni (ez már a digitális fényképezőgépek korában nem gond) és majd csak lesz jó. Hát nem könnyű, nálunk pl. a legtöbb többgyerekes kép inkább egy vicces albumba illene, mert ha az egyik épp normálisan néz, akkor a másik grimaszol, ha pedig épp sikerül mindnek normálisan, akkor tuti becsukja valamelyik a szemét… A legjobb képek persze a nem beállított, hanem elkapott pillanatokból lesznek.

A profi scrapbook-ozók (ez is milyen fura szó), szóval azok, akik már profin készítenek scrapbook lapokat, bizonyára már a fényképek átalakításában is ügyesek. Na majd nemsokára én is!

Alapvetően kétfajta papír kell egy albumlaphoz.

Egy szép Bazzill karton.

Az alap egy vastagabb, jobb tartású: karton (cardstock). Nem olyan vastag, mint amilyen elsőre a karton szóról az embernek eszébe jut (legalábbis nekem). Többnyire egyszínű, az egyik felületén texturált papír. Persze itt sem minden karton egyforma, vannak különleges, pl. textil, bőr hatású kartonok is. Ha ilyet sikerül vennünk, nehogy eltakarjuk teljesen, hagyjuk érvényesülni!

Érdekes Sassafrass Lass papír

A másik a scrapbook papír. Ez a papír is vastagabb, mint egy átlag papír (mint pl. fénymásolókban, nyomtatókba használtak). Nagyon sokféle változatban kapható, nem is könnyű választani, extrább változatuk kétoldalas, így mindkét oldalt fel lehet használni. Ilyenkor a hátoldal sokszor egyszínű, a mintás oldallal harmonizáló, de van, hogy az is mintás, mint ennél a Sassafrass papírnál is. Ennek különlegessége az alján lévő díszítőcsík, amit a papírról leválaszthatunk és külön is felhasználhatunk.

A papírok kiválasztása már rögtön gondot is okoz nekem. Nézegettem jópár elkészült scrapbook lapot, és bizony azok szépek, amik színekben jól sikerültek. De ez előre nem megmondható, hogy majd a fényképekhez milyen lap is lesz jó. Azt gondolom, ez az, amit sokat kell tanulni, sokat kell próbálkozni. Na de akkor milyen papírt is vegyek? Vagy a fényképeket igazítsam? Vagy??? Lehet, hogy inkább csinálok egy csomó képeslapot, csak legyen kinek elküldeni!

(Észrevettem, hogy időnként keverem a papír, lap, oldal fogalmakat a bejegyzésekben. Ha lapot írok, azon az elkészült dolgot értem általában, de időnként előfordul, hogy papír helyett is lapot írok. Igyekszem figyelni…)

Mivel a scrapbook hobby angolszász vidékről származik, ezért nem az SI mértékegységrendszer szerint mértékegységeket használják sokszor.
Hosszmértékegységként cm helyett inch-ben (ennek jele: “) számolnak. Egy inch kb. 2,54 cm. Ezért van az, hogy itt nálunk sokszor  tizedestörtekben van kifejezve egy-egy lap, kiegészítő mérete.

Az alap scrapbook lap 12″*12″, azaz kb. 30,5 cm*30,5 cm. Leggyakrabban használt méreteik: 4″, 6″, 8″. Így vannak 8″*8″-os (kb. 20 cm*20 cm), 6″* 6″-os (kb. 15 cm*15 cm), 4″*6″-os (kb. 10 cm*15 cm) albumok, kiegészítők. Albumoknál 8,5″*11″-ost (21,5 cm*28 cm)  is láttam már.

Hosszabb dolgok esetében (pl. szalag, fonál) használhatják a yard-ot és a feet-et is mértékegységnek. 1 yard 36 inch (kb. 91,44 cm), a feet (láb) ennek harmada. Mivel egy scrapbook lap 12 inch (1 feet), ezért 1 yardnyi szalag 3 scrapbook-lapnyi hosszú. Érthető? Nem? Segítségül oldat találsz egy átváltót.

- scrap: darabka, fecni, töredék

- book: könyv

Na ezek alapján mindenki tegye össze, mit is jelent a scrapbook. Valaki, valamikor kreatív albumnak fordította… Nekem megfelel. Bár többször használom a scrapbook-ot. Sajnos vannak még ilyen fogalmak scrapbook-készítés közben, amiket nem lehet jól lefordítani, ott is marad sajnos az angol.

A kreatív albumkészítés tulajdonképpen nem is mindig album. Néha egyszerűen csak egy lap, amin egy pillanatot örökítenek meg egy vagy több fénykép segítségével. Aztán van, aki ezeket a lapokat albumban tartja, ehhez gyártanak többféle albumot, eddig ezeket a fajtákat találtam: 1. gyűrűs (D-ring) kivitelű 2. ún. „post-bound” kivitelű. Na ez utóbbi megint eléggé nehezen fordítható, itt az albumlapok csavarozva vannak a borítóba. De lehet kapni laptartó dobozt is, ha valakinek az szimpatikusabb lapjai tárolásásra.

Mivel fényképekkel dolgozunk albumkészítéskor, ezért a felhasznált anyagoknak, díszítőknek stb. savmenteseknek kell lennie. Hogy pontosan miért, azt nem tudom (ez kémia), csak azt olvastam, hogy egyébként a fényképek az idők során tönkremennek, pedig hát a cél épp ezeknek a megőrzése, méltó keretbe foglalása lenne. A nagy gyártók a savmentességet  fel is tűntetik termékeiken.

Mostanában egyre több scrapbook terméken azt is olvasom, hogy lignin-mentes. Utána néznem, ezt találtam:

- lignin (Wikipédia cikkszó), na ebből még nem derül ki, miért kellene ettől mentesnek lennie

-  ezt viszont máshol találtam: „A 19. század második felétől általánossá vált fatartalmú papír hajlamos a lignin (facsiszolat) okozta savas bomlásra. A fatartalmú papírban a gyártásnál használt savak is visszamaradhatnak, és többnyire káros fém‐ (vas‐, réz‐, mangán‐) szennyeződéseket is tartalmaznak. A savas kémhatású papír erősen sárgul, rövid időn (30‐50 éven) belül törékennyé válik és a kedvezőtlen környezeti hatásokra is érzékenyebben reagál. A savas papír a vele érintkező papírt is savassá teszi.”
Na most már talán érthető, miért jó, ha lignin-mentes is valami és a savmentességre is magyarázatot ad.

A legtöbb papírról az ember nem tudja megállapítani, hogy sav- és ligninmentes-e, épp ezért ha fényképekkel akarunk dolgozni, akkor vegyünk direkt scrapbook papírt.

Ha pedig mégis szeretnénk tudni, akár papírról, vagy más kiegészítőről, hogy savmentes-e, akkor érdemes egy PH-teszter tollat beszerezni.